„Istenünk könyörülő irgalmáért,
amellyel meglátogat minket
a felkelő fény a magasságból;
hogy világítson azoknak,
akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak…”
(Lukács 1,78–19)

Imádság karácsonyra készülve

„…amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt…
Jézus
…meglátta, hogy csak küszködve jutnak előbbre, mert ellenszelük van…”

/Márk evangéliuma 6,47 - 48/

 „…felment a hegyre imádkozni.”

/Márk evangéliuma 6,46/

„Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra…”

/Márk evangéliuma 6,45/

A Zsoltárok könyve
48. fejezetének 3. verse
így hangzik: 

Fülöp Lajos festőművészre emlékezve
 

„Több az élet!” (Lukács 12,23)

Fülöp Lajos festőművészt pünkösd napján hívta haza az Úr, nyolcvankét évesen. Éppen a pünkösdi istentiszteletre és úrvacsorára készült, már öltönyben, amikor megállt a szíve. Egy órával az istentisztelet előtt szólított el az Úr. A Balaton, a Bakony elismert festője volt, aktív éveiben tanár, szakfelügyelő, iskolaigazgató, valamint a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa.

„Ha tehát van vigasztalás Krisztusban…” (Filippi 2,1)

Isten Lelke valóságos vigasztalást ad. A Szentlélek Jézus Krisztus megváltó halálát és feltámadását teszi élővé és hatóvá. Jézus azt ígérte, hogy valóságos vigasztalást, azaz megoldást, megváltást ajándékoz az embernek (János 16,7). Ez a megoldás, a Jézus Krisztusba vetett hit által, már a miénk. Maga a krisztusi vigasztalást megragadni képes hit is a Szentlélek ajándéka. Ugyanakkor éppen a józanság Lelke figyelmeztet minket arra, hogy ez a krisztusi megoldás csakis „túlnan” teljesedik majd ki. Enélkül a végső, történelmen túli reménység nélkül nincs keresztyén hit, üzenet és szolgálat; de ez a reménység képes a földi élet minden percét is – körülményektől függetlenül – megvigasztalni. Egyház nincs eszkatológia nélkül. Enélkül csak fárasztó és nyüzsgő pótcselekvések sora között sínylődünk. Pál apostol erről az állapotról azt írja, hogy üres, hiábavaló, értelmetlen, hamis, elveszett (1Korinthus 15,12–20). De éppen az az evangélium, hogy nem ilyenek vagyunk, a feltámadott Krisztusban. Jöjj, vigasztaló Szentlélek!

„…azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.” (János 6,63) 

Hobo, Földes László „Circus Hungaricus” című albuma 2009-ben jelent meg. A művésszel nemrégiben olvasott interjú után ismét meghallgattam ezt a lemezt. Megvallom, ha tehetem, egyre inkább már csak komolyzenét hallgatok, de az egykori „könnyűzene” nagy öregjeit – fiatalságom meghatározó alkotóit – ma is nyomon követem. Akkoriban esemény volt minden bakelit album megjelenése. Több tekintetben áttörés volt, amikor Hobo együttesének legelső bakelit korongja megjelenhetett.

Akkor ezt mondta nekik: „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” 

/Márk evangéliuma 4,40/